10.fejezet

Sirius? Darren? Sirius? Darren? Sirius?!Darren?! Sirius! Nem, Darren!De, Sirius! Nem, mert Darren!
Wáá!Meg fogok őrülni! Ez borzasztó. Nos, akkor nézzük a tényeket. Talán, így könnyebb lesz választani.
Sirius: Hát, őt már egész kicsi korom óta ismerem. És egész jól ismerem. Mindig is voltak köztünk, kisebb-nagyobb nézeteltérések,de általában véve egész jól kijöttünk egymással. Attól a ténytől eltekintve, hogy ő abnormálisnak tartja, hogy engem még nem sikerült az ágyába csalogatnia. Hát, bocsika Black, az élet néha okoz csalódásokat. Mindig is élveztem a civakodásokat, na meg az együtt elkövetett csínytevéseket. Aztán nem utolsó sorban, Sirius is a félisten kategóriába sorolható a külsejét illetően. Selymes, fekete tincsek és azok a csodaszép mélykék szemek... Az egyenruha alatt feszülő izmos mellkas és... Pff... Tehát Sirius kétségkívül ó pasi, és ezt tudja is magáról. Az biztos, hogy nem szenved önbizalom hiányban. Nos, ennyit Siriusról nagyjából.
Darren: Huhú... Őt ismerem úgy...ööö kettő éve. Amikor először megláttam épp gy Adam nevű ötödévest ütlegeltem a mágiatöri könyvemmel, mert lecicázott. Az mellékes, hogy azért válaszoltam ilyen hevesen, mert épp a Siriusos korszakomat éltem és megláttam a srácot egy másik lányszájában kotorászni. Darren szépen odasétált hozzám, Samathával az oldalán és megkérdezte, hogy van e valami probléma? Aztán bemutatta a húgát és elmondta, hogy újak és most érkeztek Olaszországból, mivel eddig ott tanultak. Én csak álltam ott és kishíjján eltátottam a számat. Teljesen kizökkentett a Sirius-mániámból. Lássuk be: Darren kedves, okos, udvarias, humoros és eszméletlenül helyes. Hacsak belenézek azokba a szép olvasztott csoki színű szemekbe, kedvem lenne elfolydogálni.
Nos, Kiara Anderson, ezt jól megkaptad. Mindkét pasi, aki tagadhatatlanul hatással van rád (van egy harmadik is, de nála valószínűleg esélyem sincs) azt szeretné, ha elkísérhetne a bálba. Erre csak azt tudom mondani, hogy juppi, jajj de boldog vagyok, hogy valamelyiküknek nemet kell mondanom ezzel valószínűleg megbántva azt, akit elutasítok. Ez nagyon...gát. Egyszerűen döntésképtelen vagyok ilyen helyzetekben. Sirius elhívott a bálba, akitől pedig azt vártam, hogy egyedül megy, és annyi csajt dönt meg egy éjszaka alatt, ahányat csak tud. Tehát irtózatosan meglepett az biztos. Darren is elhívott. Annyiszor álmodoztam már róla,hogy egyszer csak hirtelen szerelmet vall, aztán szenvedélyes csókban forrunk össze. De azt soha nem reméltem, hogy tényleg elhív a bálba. Nem mintha önbizalom hiányban szenved de akkor is... Sirius Black és Darren Russel egyszerre? Még csak Nathaniel Hemsworth hiányozna és akkor tényleg öngyilkosságot követnék el...
- Kiara? Mit keresel te a folyosó közepén egy...egy üveg Lángnyelv Whiskeyvel?! - hallottam meg egy hangot. Puff neki... elég volt Natere gondolnom és már meg is jelent. Ilyen az én formám.
- Szia...hikk... Nate... hikk...Ez az egyik...hikk...titkos...hikk...folyosó...hikk...Hogy találtad meg? - kérdeztem botladozó nyelvel és néhány csuklással tarkítva mondandómat. A szőke srác összevonta a szemöldökét, aztán leguggolt elém. Aztarohadt! Hogy is fejezzem ki magam? A félhomályos, üres folyosó, egy üveg Lángnyelv Whiskeyés Nathaniel Hemswort hármasa... Enyhén szólva elvarázsolt hangulatba kerültem. Nate közelebb hajolt hozzám, majd kisimított egy hajtincset az arcomból. Az érintése hatására jóleső borzongás futott végig rajtam, amit ő valószínűleg fázós remegésnek vélt.
- Decemberben nem épp a legmegfelelőbb öltözet egy vékony pulóver és egy szoknya. - sóhajtotta, majd levette a dzsekijét és a vállamra terítette.
- Nehogy megfázz itt nekem. Nem akarsz vissza menni a klbbhelységbe lefeküdni? - majdnem visszakérdeztem, hogy: "Lefeküdni veled?" de aztán szerencsére csak megráztam a fejem. Atya ég... Ha ezt elmesélem Lilynek és Samnek... Már hallom is Lil hangját:
"Wow Kia! Egy nap alatt két szuper pasi is elhívott a bálba és Natel voltál a folyosón kettesben? Megcsókolt?Milyen volt? Biztos csodás, ahogy az a pasi kinéz..." na meg Samy megbotránkozását is:"A bátyám? Az ÉN bátyám Darren? Elhívott a karácsonyi bálba?! Hoppá-hoppá."
- Mit is csinálsz itt egyedül?
- Én csak... gondolkodni akartam egy kicsit... Aztán a pia valahogy hozzám került én meg megittam... és hát... - kezdtem vállvonogatva. Aztán már csak arra eszméltem, hogy Nate flkap és elindul velm valamerre. - Nate hova...?
- Nem hiszem, hogy a házvezető tanárod díjazná, ha így mennél vissza. - mosolygott le rám. Alig bírtam magammal, hogy ne hajoljak közelebb hozzá és ne kapjak azok a csókolnivaló ajkai után... Inkább a mellkasába temettem az arcomat és hagytam, hogy oda vigyen, ahová csak akar...



Aúú a fejem! Szédülök és mindjárt elhányom magam... Lassan kinyitottam a szemeimet, de azonnal vissza is csuktam, az erős fény hatására.
- Igazán illene végre felébredned hercegnő. - hallottam meg egy hangot az ágy végéből. Azonnal felpattantak a szemeim és fel is ültem. Rossz ötlet volt, mivel eszméletlen szédülés fogott el., de a hátamat az ágytámlának támasztottam így elviselhetőbbé vált. Nate felállta és egy tálcát tett elém.
- Köszi. - motyogtam, majd tömni kezdtem magamba a rántottát, őmeg csak merengve bámult rám. - Mi az? - kérdeztem, miután lenyeltem az utolsó falatot is.
- Semmi, csak... nagyon hasonlítasz egy kedves ismerősömre. De ő egy kicsit akaratosabb, hisztisebb és határozatlanabb nálad. - mondta elgondolkodva. Kikászálódtam az ágyból, aztán megköszöntem Natenek a reggelit és, hogy nem hagyott a folyosón részegen fetrengeni.
- Nincs mit megköszönni. De lenne még egy kérdésem. Van már kísérőd a karácsony partyra?
- Nincs. - válaszoltam őszintén. Igazából még se Siriusnak,se Darrennek nem mondtam igent, tehát gyakorlatilag még szabad voltam.
- Remek. Akkor megtisztelnél, ha elkísérhetnélek a bálba.
- Oké. - ennyit tudtam kinyögni össz-vissz. Aztán elköszöntem és elindultam a Griffendélbe. Nathaniel Hemsworthal megyek a bálba. Wííí! De mit mondok Siriusnak és Darrennek?



- Hát igazából már elígérkeztem valakinek Sirius, szóval... - kezdtem bizonytalanul. Ő egy percig csalódottan nézett vissza rám, aztán magára öltötte azt a szokásos imádnivaló mosolyát.
- Megkérdezhetem, hogy kinek?
- Eöööüü... emlékszel Nathaniel Hemsworthra? Tudod, ő most cserediák és...
- Ja tudom, az a bájgúnár. - horkant fel Sirius gúnyosan.
- Megkérhetnélek, hogy ne szakíts félbe?! És Nate nem bájgúnár! - vetettem oda felháborodottan, mire ő vállat vont, hátat fordít és elsétált. Argh! Bunkó!
- Szóval akkor nekem is nemet kell mondanod? - hallottam meg egy bársonyos hangot a hátam mögül.
- Darren! Te..te hallottad...? - kezdtem dadogva.
- Csak épp annyit, amennyit kellett. - mondta elnéző mosollyal az arcán.
- Ó, sajnálom Darren én...
- Ugyan, semmi gond. Örültem volna, ha ilyen csinos partnerem lesz, de talán majd máskor szerencsésebb leszek.



- Oké, oké... Akkor most még egyszer:
Sirius és Darren is elhívott a bálba, d miközben részegen gondolkodtál az egyik titkos folyosón, Nate rád talált és elcipelt a Szükség Szobájába. Reggel pedig rántottával várt és ő is elhívott a partyra. Persze neki habozás nélkül igent mondtál, nem mintha csodálkoznék. Aztán mikor közölted Blackkel, hogy nem tudsz vele menni, megkérdezte ki a szerencsés, aki elkísér, aztán mikor megtudta, hogy Hemsworth az megsértődött. Közben meg kiderült, hogy Darren is végig hallgatta a beszélgetéseteket, de ő ugyanolyan édes volt, mint szokott. - fejezte be a történtek összegzését Lily, miután mindent elmondtam neki és Samnek.
- Te aztán nem unatkoztál. De azt még mindig nem tudom elhinni, hogy a bátyám elhívott a bálba. - mondta Samantha fejcsóválva. Hát engem is rohadtul meglepett. És meg elszalasztottam a lehetőséget, hogy Darrennel legyek. De helyette Natel töltöm az estémet, ami ha lehet még jobb...

9. fejeze

- Ugyan már Sam! Hiszen nem is ismered, úgy ahogy én! – csattant fel Lily, mikor bájitaltanra siettünk édes hármasban. Samantha szokásához híven nem húzta fel magát túlzottan vörös barátnénk ezen fajta kiakadásán. Felhúzta egyik szemöldökét, majd ugyanolyan nyugodtan szólalt meg, mint amikor még a háziról beszélgettünk.
- Az lehet Lily, de szerintem te sem eléggé. Mellesleg Kiara is az én álláspontomon van. – mondta az órarendje elmélyült tanulmányozása közben. Lil összeszűkítette a szemeit, majd rám nézett.
- Ehh… nos, igen, viszont… - kezdtem kissé zavartan, de nem tudtam befejezni a monológomat, mivel befordultunk a sarkon és abban a pillanatban nyílegyenesen belerohantam valaki. És ez most kivételesen NEM az én hibám volt.
- Mi a..?! Nem tudsz vi… - szűrtem ki összeszorított fogaim közt. Aztán felnéztem és azt hittem, hogy ott helyben rosszul leszek és szörnyet halok.
- Sajnálom, figyelmetlen voltam. Jól vagy Kiara? – kérdezte azon a bársonyos hangján, amitől jóleső borzongás futott végig az egész testemet. Egy percig csak elvarázsolva álltam ott és néztem fel azokba a gyönyörűséges acélszürke szempárba, ami most érdeklődve fürkészte az arcomat. Én meg csak próbáltam valamit kinyögni, de úgy tátogtam, mint valami hal. Aztán végül Samy vette észre, hogy transzba esten a látványtól és mentett meg a totális égéstől.
- Igen persze, hogy jól van, csak meglepte, hogy itt lát. – mondta nyugodtan. – Samantha Russel. – biccentett. Lily is egy ideig elragadtatva pislogott, majd kedvesen elmosolyodott és ő is bemutatkozott. Hál’ istennek végre sikerült megtalálnom az elveszett hangomat.
- Nate… mit keresel te itt? – nyögtem ki, majd megráztam a fejem egy kicsit, hogy tisztábban lássak.
- Ó, ti nem tudtatok róla? Cserediák program. A Durmstrang és a Roxfort két hétre három tanulóját a másik iskolájára cserélte. – vont vállat, majd lehajolt, hogy felvegye a könyvet, amit elejtettem (csendben megjegyzem, nem az ütközés következtében). Felém nyújtotta én pedig zavartan elvettem. Atya ég! Csak most esett le, hogy akkor Nate még iskolába jár. Akkor még csak egy évvel idősebb nálam. És két héten keresztül remélhetőleg minden egyes nap találkozni fogok vele. Levegőt, levegőt, valaki küldjön egy kis oxigént!
- Nathaniel, kérlek, bocsáss meg, de órára kell mennünk. – csicsergett Lily.
- Hát persze, ahogy nekem is. – mosolygott. – Kiara, remélem, még összefutunk. – mondta, majd biccentett és elment. Én meg ott álltam és… néztem utána. Fel sem tűnt, hogy már vagy öt perce nézem az üres folyosórészt, ahol eltűnt és, hogy Lil meg Sam itt pofáznak mellettem.
- Én be nem megyek Lumpi órájára. – jelentettem ki határozottan. Jéé, tudok normálisan gondolkodni… Csodálatos.
- Hát én sem. – válaszolta Sam.
- Na, jó. – vont vállat végül Lily.







Körülbelül egy kvaff méretére nőttek a szemeim, mikor McGalagony kirendelte a korrepetitoromat. Oké, be kell vallanom, hogy nem vagyok a legjobb Átváltoztatástanból, de azért olyan idióta sem, mint Frank Longbottom! Már elnézést. Erre csak úgy odajön óra után, hogy tartsak vele, mert nem lát javulást az órai munkámon, ezért talált nekem valakit, aki majd segít az Átváltoztatástanban. Teljesen fel voltam háborodva egészen addig, amíg be nem nyitott az egyik használaton kívüli terembe, ahol Darren Russel foglalt helyet. Na, onnantól körülbelül tíz percig se kép, se hang. Darrennel fogok tanulni délutánonként?! Most szórakoznak velem?! Mert, majd pont a könyvet fogom nézni, mikor ő is itt van. Aha, persze. Álmodjon tovább McGali. Szóóóval, csütörtökönként, este hattól Darrennel. Egyedül. Kettesben. Erre csak annyit tudok mondani, hogy: Wííí! Igen, gratulálok Kiara, e megnyilvánulásodból sugárzik, hogy mennyi értelem szorult beléd. Na, de akkor is! Kövezzetek meg érte, mert örülök, hogy Darren Russellel tölthetem a csütörtökjeimet KETTESBEN! Oké, akkor nézzük csak, milyen nap is van? Kedd. A fenébe… Na, nem baj Kiara, a türelem rózsát terem igaz? Hát azt nem tudom, de nekem abból jó kevés van. Mármint türelemből. Heh?! Már fél kilenc?! Héé, azt hiszem le kéne szoknom róla, hogy tökéletesen értelmetlen dolgokról gondolkodom. Ki kérem magamnak, hiszen ez nem is hülyeség. A szerelmi életemről van szó. Nem, a korrepetálásodról van szó. Egyáltalán honnan veszed, hogy attól még, hogy együtt tanulsz Darrennel, lesz köztetek valami? Mert tudom és kész! Idióta… Kuss, legyen és hagyj békén!
Ehm… nos, így hangzik, mikor magammal veszekszem. Szinte elképzelem, ahogy a „kisördög Kia” meg a „kisangyal Kia” ülnek a vállamon és egymást cseszegetik. Hehe… ez vicces. Najó, szánalmas vagyok… Ekkora hülyét, mint én...



- Nem.
- És ez?
- Kizárt.
- Na és…
- Esélytelen.
- Talán, ha ezt…
- Még véletlenül sem. – mondta Sam a körmeit piszkálgatva, miközben Lily öt másodpercenként rohangált ki, be a ruhákban. Nos, ilyen a karácsonyi bálra való előkészülés. Igen, a sulis karácsonyi bálra. Amíg Samy kritizált, Lil meg ruhát próbált én elgondolkodva néztem a tükörképemet. Nekem is ruhát kéne választanom, de… először partnert kéne találnom a bálba… Akik eddig felkértek szóba sem jöhetnek… fújj… Matt Tracherski… blee… Kivéve persze… Siriust… Jajj, anyám erre sem számítottam az biztos…


Teljesen nyugodtan sétáltam a Griffendél torony irányába a táskámban kotorászva, mikor belefutottam Blackbe. Megkérdezte, hogy merre megyek, aztán együtt indultunk tovább.
- Na, és? Elkezdted már a báli ruha keresési akciót?- kérdezte csak úgy teljese mellékesen.
- Ugyan dehogy. Először egyeztetnem kéne a partneremmel, de olyanom még nincs szóval ez még nem igazán kivitelezhető… - vontam vállát, miközben a számba nyomtam egy csoki békát. Nyami!
- Nos, akkor mit szólnál, ha betölteném ezt a posztot? – kérdezte hirtelen, aminek következtében szépen félrenyeltem és „fulladóskilányosat” játszottam. Sirius rémülten odalépett mellém és óvatosan megveregette a hátamat.
- Kia jól vagy?
- Öhh… azt hiszem… elmegyek… a mosdóba… - nyökögtem, majd futólépésben közelítettem meg a legközelebbi wc-t.
- Tényleg szívesen elkísérnélek a bálba! – kiáltotta még utánam. Atya ég…


Hát… ööö, igen. Ez történt. Most Sirius Black, tényleg elhívott a karácsonyi bálba?! SIRIUS BLACK! Értitek?! Wááá!






Oké, Kia, most arra figyelünk, hogy a nyálunk ne csorduljon ki és még a mondandóját is meg kell érteni. Olyan édeees…
- Kiara, Kiara, figyelsz te rám? – kérdezte Darren felvont szemöldökkel.
- Csak rád… - sóhajtottam, majd mikor felfogtam a szavaim értelmét elvörösödtem, ő pedig elnevette magát. Úristen! Én hülye állat!
- Ó, amúgy kérdezni szerettem volna valamit. – mondta.
- Igen, igen, segítettek a korrepetálások, mivel… - kezdtem, de félbe szakított.
- Igazából azt szeretném megkérdezni, hogy van e kedved velem jönni a karácsonyi bálba? – sokkhatás. Heeeh?! Én süket vagyok vagy képzelődöm, vagy megbolondultam vagy, vagy, vagy… Még egyszer kérdezem: Heeeh?! Darren Russel IS elhívott a karácsonyi bálba?! Mi van itt emberek?! Nagyokat pislogva néztem vissza rá, majd valami kiutat keresve az órámra pillantottam.
- Ööö… jéé! Nézd csak lejárt az időnk. Azt hiszem mennem, kell, mert ha elkapnak, akkor McGalagony a nyakamba varr egy adag büntetőmunkát. – hadartam, majd gyorsan összesöpörtem a cuccaimat és kiviharzottam a teremből. Pár folyosó hosszat futva tettem meg, majd néhány saroknyira a portrélyuktól nekivetettem a hátamat a hideg kőfalnak? Mi ütött belém? Miért nem mondtam igen Darrennek? Vagy Siriusnak?